Kilőtt, majd lelassult a közösségi alapítványok fejlődése a négy visegrádi országban az elmúlt 20 évben; mi az oka és melyek a következményei a jelenségnek? Mi legnehezebb a közösségialapítvány-szervezésben?

Alapkérdéseket feszegetett a „Közösségi alapítványok 20 éve a V4 országokban” című, szeptember 19-20-án Pozsonyban rendezett   konferencia. Háromrészes beszámolónk első részét bolvashatja.

A négy visegrádi ország (Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Magyarország) lakosságának 15 százalékát szólíthatja meg közvetlenül már működő közösségi alapítvány. A mozgalom térségbeli növekedése impozáns: míg 1994-ben egyetlen bejegyzett alapítvány működött (az úttörő a besztercebányai Egészséges Városért Közösségi Alapítvány volt), addig 2013-ban 42 szervezetet regisztráltak. Közelebbről nézve a fejlődés meglehetősen egyenetlen: míg az első 10 évben 32, addig a második 10-ban mindössze 10 közösségi alapítványt vettek nyilvántartásba a V4 országok bíróságai. E jelenség mögé nézett a konferencia első szekcióülése.

Beata Hirt, a besztercebányai alapítvány vezetője a pénzbőséggel magyarázta az első tíz év lendületét. Akkor számos külföldi adományozó könnyen adott forrást közösségi alapítványok létrehozására, építésére, míg ezek a pénzügyi lehetőségek az utolsó tíz évben igencsak beszűkültek, így Szlovákiában 2004 óta egyetlen közösségi alapítvány sem alakult – mondta.

A megtorpanás pozitívumait hangsúlyozta hozzászólásában Scsaurszki Tamás, a KözösAlapon program vezetője. Úgy vélte: a külföldi források elapadása lassabb, de szervesebb fejlődést hozott a közösségi alapítványok számára, amelyek így erősebb gyökeret vertek a helyi társadalmakban.

A közösségialapítvány-építésbe most belefogni szándékozók számos jó tanácsot hallhattak a szekcióülésen. Beata Hirt arra hívta fel a figyelmet, hogy rendkívül hosszú időbe telik az embereket ráébreszteni saját közösségük iránti felelősségükre. Monika Pisenkanova, a bolgár országos program vezetője arról beszélt, hogy országában a legnehezebb feladat a bizalmatlanság legyőzése volt. Jana Kunicka, a Community Philanthrophy Initiative volt vezetője pedig arról szólt, hogy a közösségi alapítvány koncepciója mindenütt kiválóan alakítható a helyi viszonyokhoz, és az adományozói kultúra, valamint a pénz hiányát nem akadályként, hanem kihívásként kell kezelni.

Beszámolónk következő részében további tanácsokkal és nemzetközi példákkal szolgálunk a közösségialapítvány-építés rázós útjára tévedőknek, majd a harmadik részben bemutatjuk a szektor méreteit a V4 országokban, Nyugat Európában és az Egyesült Államokban.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.