Olvasmányos, a gondolkodásnak tág teret adó, a legkevésbé sem hagyományos definíció következik, hogy egyre pontosabban kiderüljön: mit is szeretne elérni Közös Alapon munkacsoport. Ehhez keresünk partnereket.

Kik hoznak létre közösségi alapítványt?

Közösségi alapítványt általában azok a magánszemélyek hoznak létre, akik erősen kötődnek közösségükhöz, elég erőt, alkotóenergiát, és önkéntes munkát képesek „áldozni“ közösségük fejlődéséért, szívesen dolgoznak másokkal, szeretik a kihívásokat, és szeretnek alkotó részesei lenni egy intézmény és az ahhoz kapcsolódó kultúra felépítésének.

Miért hoznak létre közösségi alapítványt?

Közösségi alapítványt egy adott közösség (nem utca, de kerület, város, járás, megye) fejlődésének előmozdításáért hoznak létre. A közsségi alapítványnak éppen ezért nemcsak egyetlen működési területe van, hanem minden olyan üggyel foglalkozhat, ami az adott közösségnek fontos. Az alapítókat egyfajta kísérletező- és újító szellemiség vezeti: olyan intézmény építésébe fognak, amely működésbe hozza a helyi közösség rejtett és kevésbé rejtett erőforrásait, méghozzá generációkon keresztül - így építi lépésről lépésre a közösséget.

Mit csinál a közösségi alapítvány?

A közösségi alapítvány elsősorban lehetőséget ad a közösség tagjainak, hogy tegyenek lakóhelyükért - az emberszabásúbb, élhetőbb, vidámabb legyen. Civilek által megoldható ügyekkel foglalkozik: azonosítja a fejlesztendő területeket, és erőforrásokat teremt, majd támogatást oszt a kiválasztott gondok enyhítésére, megoldására, majd irányítja és értékeli a források felhasználását. A közösségi alapítvány másik fontos feladata, hogy munkája során az emberek, cégek, civil szervezetek, és az önkormányzat között építő kapcsolatot teremtsen.

Hogyan működik a közösségi alapítvány?

A közösségi alapítvány civil szervezet, amelyet magánemberek saját elhatározásukból hoznak létre és működtetnek. Jogi formáját tekintve alapítvány, bevételeit kizárólag céljai megvalósítására fordítja. Az alapítvány irányítását olyan kuratórium végzi, amely tükrözi az adott közösség sokszínűségét, és helyi lakosok, vállalkozók, civil aktívisták egyaránt helyett kapnak benne. Működésének fontos ismérve a demokratikus döntéshozatal: az alapítvány által gyűjtött pénzt pályázaton osztja szét a közösségben; a pályázatokon nem csak formalizált csoportok vehetnek részt, és a nyertesek kiválasztását a kuratórium és az adományozók közösen végzik. Mindezek alapján a közösségi alapítvány meghatározó jellegzetessége az átláthatóság, azaz a törvényi előírások betartásán túl mindent megtesz azért, hogy az egész közösség számára egyértelmű legyen: milyen forrásokat használ föl, mire költi a rendelkezésre álló pénzeket, milyen eredményeket ér el, milyen hasznot hajt a közösségnek.

Végül, de nem utolsósorban: minden közösségi alapítvány nagyon különböző és jellegzetes, hiszen mindig egyedi az alapítványt éltető közösség.

Következő blogbejegyzésünkben részletezzük, miként működik pontosan egy közösségi alapítvány. Ha már most közelebbről is érdekli a koncepció, kérjük jelentkezzen: kozosalapon@kozosalapon.hu, 0670-398-4517.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.