Olvasmányos, a gondolkodásnak tág teret adó, a legkevésbé sem hagyományos definíció következik, hogy egyre pontosabban kiderüljön: mit is szeretne elérni Közös Alapon munkacsoport. Ehhez keresünk partnereket.

Kik hoznak létre közösségi alapítványt?

Közösségi alapítványt általában azok a magánszemélyek hoznak létre, akik erősen kötődnek közösségükhöz, elég erőt, alkotóenergiát, és önkéntes munkát képesek „áldozni“ közösségük fejlődéséért, szívesen dolgoznak másokkal, szeretik a kihívásokat, és szeretnek alkotó részesei lenni egy intézmény és az ahhoz kapcsolódó kultúra felépítésének.

Miért hoznak létre közösségi alapítványt?

Közösségi alapítványt egy adott közösség (nem utca, de kerület, város, járás, megye) fejlődésének előmozdításáért hoznak létre. A közsségi alapítványnak éppen ezért nemcsak egyetlen működési területe van, hanem minden olyan üggyel foglalkozhat, ami az adott közösségnek fontos. Az alapítókat egyfajta kísérletező- és újító szellemiség vezeti: olyan intézmény építésébe fognak, amely működésbe hozza a helyi közösség rejtett és kevésbé rejtett erőforrásait, méghozzá generációkon keresztül - így építi lépésről lépésre a közösséget.

Mit csinál a közösségi alapítvány?

A közösségi alapítvány elsősorban lehetőséget ad a közösség tagjainak, hogy tegyenek lakóhelyükért - az emberszabásúbb, élhetőbb, vidámabb legyen. Civilek által megoldható ügyekkel foglalkozik: azonosítja a fejlesztendő területeket, és erőforrásokat teremt, majd támogatást oszt a kiválasztott gondok enyhítésére, megoldására, majd irányítja és értékeli a források felhasználását. A közösségi alapítvány másik fontos feladata, hogy munkája során az emberek, cégek, civil szervezetek, és az önkormányzat között építő kapcsolatot teremtsen.

Hogyan működik a közösségi alapítvány?

A közösségi alapítvány civil szervezet, amelyet magánemberek saját elhatározásukból hoznak létre és működtetnek. Jogi formáját tekintve alapítvány, bevételeit kizárólag céljai megvalósítására fordítja. Az alapítvány irányítását olyan kuratórium végzi, amely tükrözi az adott közösség sokszínűségét, és helyi lakosok, vállalkozók, civil aktívisták egyaránt helyett kapnak benne. Működésének fontos ismérve a demokratikus döntéshozatal: az alapítvány által gyűjtött pénzt pályázaton osztja szét a közösségben; a pályázatokon nem csak formalizált csoportok vehetnek részt, és a nyertesek kiválasztását a kuratórium és az adományozók közösen végzik. Mindezek alapján a közösségi alapítvány meghatározó jellegzetessége az átláthatóság, azaz a törvényi előírások betartásán túl mindent megtesz azért, hogy az egész közösség számára egyértelmű legyen: milyen forrásokat használ föl, mire költi a rendelkezésre álló pénzeket, milyen eredményeket ér el, milyen hasznot hajt a közösségnek.

Végül, de nem utolsósorban: minden közösségi alapítvány nagyon különböző és jellegzetes, hiszen mindig egyedi az alapítványt éltető közösség.

Következő blogbejegyzésünkben részletezzük, miként működik pontosan egy közösségi alapítvány. Ha már most közelebbről is érdekli a koncepció, kérjük jelentkezzen: kozosalapon@kozosalapon.hu, 0670-398-4517.

Cselekvő, nyílt, demokratikus és átlátható intézményt ajánlunk mindazoknak, akik jobbítanák helyi közösségük életét. A közösségi alapítványok legvonzóbb tulajdonságait ismertetjük. Partnereket keresünk.

A közösségi alapítvány (KA) koncepciója a felelős cselekvés lehetőségét nyújtja a közösség minden tagja számára. A beletörődés kultúrájával szemben létrehozható új intézmény munkájába bárki részt vehet ötlettel, munkával, társadalmi tőkével és pénzzel is. Mindegyik erőforrás azt szolgálja, hogy a KA közvetlen és tágabb környezete élhetőbb legyen.

A KA koncepciója mélyen demokratikus: aki ad, az dönt adománya sorsáról. A KA által gyűjtött forrásokat ugyanis az alapítvány pályázaton osztja szét, a győzteseket az alapítvány kurátorai és az adományozók együtt választják ki.

Mindez garantálja, hogy a KA kizárólag helyi ügyeket szolgál, és kizárólag azt támogatja, amire a közösségnek valóban igénye van.

A KA koncepciója összehozza és a párbeszéd lehetőségét kínálja a támogatónak és a támogatottnak – így alkalmas lehet a különböző társadalmi csoportok kapcsolatának elmélyítésére. A modellben ugyanis a támogató nemcsak beleszólhat a támogatott kiválasztásába, de később folyamatosan nyomon követheti, miként valósul meg a támogatott cél. Világosan látható, ki mit ad, ki mit kap, és mindebből mi születik.

Következő blogbejegyzésünkben részletezzük, mit is nevezünk közösségi alapítványnak. Ha már most közelebbről érdekli a koncepció, kérjük jelentkezzen: kozosalapon@kozosalapon.hu, 0670-398-4517.

Kiutat kínálunk az egyre elhatalmasodó közönyből: a helyi ügyekért való felelős cselekvés lehetőségét kínáló intézmények építésébe fogtunk. Partnereket keresünk.

Befelé forduló, elzárkózó, a kollektív csapdákra egyéni megoldásokat kereső társadalomban élünk. A megélhetési nehézségek, a konfliktusos társadalmi viszonyok egyre nehezebbé teszik, hogy a tevékeny, magukban a jobbításra energiát érző emberek politikától mentesen cselekedjenek helyi közösségeik, közvetlen és tágabb környezetük jobbítása érdekében.

A Közös Alapon munkacsoport tagjai úgy vélik, sok emberben feszül a tettvágy: nyitnának, cselekednének, adnának, csak nem látnak olyan eszközt, intézményt, amely bizalmukra érdemes. Ezért kivárnak, rossz esetben pedig lemondtak már a cselekvés lehetőségéről.

Őket szólítja meg az első körben munkacsoportunk, hogy figyelmükbe ajánlja a Magyarországon gyakorlatilag ismeretlen közösségi alapítvány intézményét. Úgy véljük, a közösségi alapítványok cselekvési lehetőséget teremtenek a közösség minden tagja számára, garantálják, hogy az általuk osztott pénzügyi támogatás helyben marad és arra érdemes ügyeket támogat, demokratikus működési mechanizmusuk pedig példaértékű.

Most induló blogunk célja, hogy lépésről lépésre megismertesse a közösségi alapítvány koncepcióját, és elkötelezett híveket szerezzen az új társadalmi intézménynek. Következő bejegyzéseinkben szó lesz arról, hogy mit csinál egy közösségi alapítvány, hogy működik a mindennapok során, mivel gazdagítja a helyi társadalmak életét, miféle sikereket értek el a közösségi alapítványok régiónkban és világszerte, végül, de nem utolsósorban pedig arról, hogy a Közös Alapon munkacsoport mivel és hogyan támogatja minél több hazai közösségi alapítvány létrejöttét és erősödését.

A Norvég Civil Támogatási Alap segítségével működő munkacsoportunk tagjai hiszik, hogy az alulról szerveződő, tevékeny helyi közösségek nemcsak az ott élők, de egész Magyarország életét jobbá fogják tenni. Ha közelebbről is érdekli a koncepció, kérjük jelentkezzen: kozosalapon@kozosalapon.hu, 0670-398-4517.