Tisztelt Érdeklődők, Olvasók,

a KözösAlapon program tevékenységét mostantól honlapunkon és facebook-oldalunkon követhetik.

 

Várjuk Önöket, minden jót:

 

A KözösAlapon csapata

A számok alapján elképesztő fejlődés előtt állnak a hazai közösségi alapítványok. A szomszédos országokban már több millió dollárt adományoztak felelősen, a közösség igényei szerint.

A négy visegrádi országban az elmúlt 20 évben a közösségi alapítványok összesen 40 ezer adományt és ösztöndíjat adtak; összesen 30 millió dollárt osztottak ki, és 8,5 millió dollárnyi alaptőkét halmoztak fel – hangzott el a „Közösségi alapítványok 20 éve a V4 országokban” című konferencián.

Összevetésként: ez az alaptőke egy kis amerikai, vagy egy nagy német közösségi alapítványéval azonos; itthon a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány alaptőkéje mintegy 600 ezer forint.

Még néhány jellemző adat: a szlovák közösségi alapítványok az ország lakosságának 29 százalékát érik el, míg Magyarországon a Ferencváros mintegy 60 ezer lakosa „fér hozzá” a területén működő közösségi alapítványhoz.

A cseh közösségi alapítványok 1997 és 2012 között összesen 3,3 millió dollár támogatást és ösztöndíjat osztottak ki; a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány 2011-es megalakulása óta összesen 1 millió forintot.

A számok alapján elképesztő fejlődés előtt áll a hazai közösségi alapítványi mozgalom, már akkor is, ha a szomszédaink által járt utat követjük. Ennek a fejlődésnek kíván a motorja lenni a KözösAlapon program: tudjjuk, hogy mások hogyan csinálták, mi működik, hol hibáztak, és az induló közösségi alapítványok munkáját pénzzel is „meglökhetjük”

Konferencia-beszámolónk első részét itt, a másodikat itt találja.

Mivel tud adni igazán a közösségi alapítvány? Milyen programmal érdemes indulni? Hogy változtat a közösség kultúráján az adománygyűjtés?

Számos jó tanácsot kaphattak a közösségialapítvány-építést tervezők a „Közösségi alapítványok 20 éve a V4 országokban” című konferencián. Beszámolónk második részében a különböző szekcióüléseken elhangzottakból szemezgetünk, elsősorban számukra.

Az adománygyűjtés és adományosztás jobban mozgatja a helyi társadalmi erőforrásokat, mintha magunk csinálnánk programokat; számos társadalmi réteget elérünk, és a modell szavatolja, hogy mindenki azt a munkát végzi, amihez a legjobban ért – mondta Simona Serban, a kolozsvári közösségi alapítvány vezetője. Azt tanácsolta az induló alapítványoknak, hogy diákok önkéntes munkájára alapozó programokkal kezdjenek: ez a családokon keresztül gyorsan növeli az alapítvány ismertségét, és közel visz a lehetséges adományozói körhöz.

A külső támogatás és a helyben gyűjtött adományok hatásairól szólt Lubica Lachka, a nyitrai közösségi alapítvány igazgatója. A külső finanszírozás általában tudással társul, míg helyi adománygyűjtéskor mi tanítjuk az embereket az őket érintő ügyek kezelésére és jótékonykodásra – mondta.

Jiri Barta, a cseh VIA Alapítvány vezetője a bizalom legmagasabb fokáról beszélt. Úgy vélte, a közösségi alapítvány egyik legfontosabb feladata a bizalomépítés a helyi társadalomban. Amikor pedig valaki az alapítvány alaptőkéje számára jótékonykodik (vagyis nem konkrét ügyre ad pénzt, hanem csaknem szabad felhasználásra), akkor a legmagasabb szintű bizalmat tanúsítja az intézmény iránt. Ha egy közösségi alapítvány 20 évig nem gyűjt alaptőkére, akkor – bizalom hiányában - megszűnik.

Beszámolónk első részében arról olvashatott, hogy miért torpant meg a közösségi alapítványok fejlődési üteme az elmúlt tíz évben. A következő – utolsó – részben bemutatjuk a szektor méreteit a V4 országokban, Nyugat Európában és az Egyesült Államokban.

Kilőtt, majd lelassult a közösségi alapítványok fejlődése a négy visegrádi országban az elmúlt 20 évben; mi az oka és melyek a következményei a jelenségnek? Mi legnehezebb a közösségialapítvány-szervezésben?

Alapkérdéseket feszegetett a „Közösségi alapítványok 20 éve a V4 országokban” című, szeptember 19-20-án Pozsonyban rendezett   konferencia. Háromrészes beszámolónk első részét bolvashatja.

A négy visegrádi ország (Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Magyarország) lakosságának 15 százalékát szólíthatja meg közvetlenül már működő közösségi alapítvány. A mozgalom térségbeli növekedése impozáns: míg 1994-ben egyetlen bejegyzett alapítvány működött (az úttörő a besztercebányai Egészséges Városért Közösségi Alapítvány volt), addig 2013-ban 42 szervezetet regisztráltak. Közelebbről nézve a fejlődés meglehetősen egyenetlen: míg az első 10 évben 32, addig a második 10-ban mindössze 10 közösségi alapítványt vettek nyilvántartásba a V4 országok bíróságai. E jelenség mögé nézett a konferencia első szekcióülése.

Beata Hirt, a besztercebányai alapítvány vezetője a pénzbőséggel magyarázta az első tíz év lendületét. Akkor számos külföldi adományozó könnyen adott forrást közösségi alapítványok létrehozására, építésére, míg ezek a pénzügyi lehetőségek az utolsó tíz évben igencsak beszűkültek, így Szlovákiában 2004 óta egyetlen közösségi alapítvány sem alakult – mondta.

A megtorpanás pozitívumait hangsúlyozta hozzászólásában Scsaurszki Tamás, a KözösAlapon program vezetője. Úgy vélte: a külföldi források elapadása lassabb, de szervesebb fejlődést hozott a közösségi alapítványok számára, amelyek így erősebb gyökeret vertek a helyi társadalmakban.

A közösségialapítvány-építésbe most belefogni szándékozók számos jó tanácsot hallhattak a szekcióülésen. Beata Hirt arra hívta fel a figyelmet, hogy rendkívül hosszú időbe telik az embereket ráébreszteni saját közösségük iránti felelősségükre. Monika Pisenkanova, a bolgár országos program vezetője arról beszélt, hogy országában a legnehezebb feladat a bizalmatlanság legyőzése volt. Jana Kunicka, a Community Philanthrophy Initiative volt vezetője pedig arról szólt, hogy a közösségi alapítvány koncepciója mindenütt kiválóan alakítható a helyi viszonyokhoz, és az adományozói kultúra, valamint a pénz hiányát nem akadályként, hanem kihívásként kell kezelni.

Beszámolónk következő részében további tanácsokkal és nemzetközi példákkal szolgálunk a közösségialapítvány-építés rázós útjára tévedőknek, majd a harmadik részben bemutatjuk a szektor méreteit a V4 országokban, Nyugat Európában és az Egyesült Államokban.

Idén 100 éves az első közösségi alapítvány; az ünnepi weboldalon szerepel a KözösAlapon program. A rövid videóból kiderül, mit remélhet egy épülő közösségi alapítvány a nemzetközi támogatástól.

A közösségialapítvány-építés helyi feladatai kézenfekvőek: aktív, cselekvő embereket, közös célokat, helyi erőforrásokat kell keresni, majd meg kell tanulni „összeilleszteni” őket. Kevésbé nyilvánvaló, hogy mit várhat egy közösségi alapítvány a nemzetközi színtértől, pedig a közösségen kívüli tapasztalatok is nagyon sokat segíthetnek: számos közösségi alapítvány nagyon szívesen megosztja tapasztalatait, pozitív példáit arról, miként kell jól működő közösségi alapítványt építeni. Nemcsak praktikus megoldásokról van szó: biztonságot ad, hogy egy globális mozgalom támogatja a helyi munkádat, míg saját tapasztalataid másokon segíthetnek – mondja projektvezetőnk, Scsaurszki Tamás a Mott Alapítvány születésnapi projektje számára készített minivideóban.

Ha a KözösAlapon program mindehhez hozzájárul, megérte dolgoznunk – teszi hozzá.

Az első lépéseket az ügyben szeptember 19-20-án Pozsonyban tesszük meg, ahol a besztercebányai közösségi alapítvány 20. születésnapja apropóján megnézzük, mit értek el a közösségi alapítványok a régióban. Tapasztalatainkról természetesen beszámolunk majd.

Az első közösségi alapítvány 100. születésnapjára a Mott Alapítvány által készített honlapon ezzel a videóval szerepel programunk. A film elkészítésében Huszerl József és fia nyújtott óriási segítséget, amit ezúton is köszönünk nekik. A közösségi alapítványok történetéről itt olvashat bővebben.

Csatlakozunk a „Gyere be! – Norvég piknik” programhoz. Mindenkit szeretettel várunk július 7-én, hétfőn az irodánkban!

Látogass meg egy „norvégos” civilt – erre biztatnak mindenkit a Norvég Civil Támogatási Alap lebonyolítói és a támogatott szervezetek. A Közös Alapon program mindenkit szeretettel vár július 7-én 10-től 14-ig irodájában Budapesten, a Szép utca 3. szám alatt.

Beszélgethetünk a közösségi alapítvány koncepciójáról, hazai lehetőségeiről, programunk céljairól, módszereiről, az eddig elért eredményekről, de igény szerint szinte bármi másról is.

Regisztrálni, bejelentkezni nem szükséges. Mindenkit szeretettel várunk!

Mint arról már beszámoltunk, egyesületünk 98 ezer eurós támogatást nyert el a Norvég Civil Támogatási Alaptól „Közös alapokon” című pályázatára. Pályázatunk első negyedéves elszámolását itt talája; amint elkészül a második negyedéves elszámolás, azt is nyilvánosságra hozzuk.

Céljainkról és munkánkról bővebben a Civitalis honlapján, a Norvég Civil Támogatási Alap honlapján és persze ezen a blogon olvashat.

Szakmai és pénzügyi támogatással segítjük új hazai közösségi alapítványok szervezését, megalakulását, majd a létrejövő közösségi alapítványok munkáját. Ehhez keresünk partnereket.

Segítünk a felkészülésben

A közösségi alapítványok kezdeményezői magánszemélyek vagy csoportok, akik komolyan gondolkodnak arról, hogy közösségi alapítvány indítsanak saját közösségükben.

Segítünk a kezdeményezőnek a közösségi alapítvány koncepciójának megismerésében, megértésében, feldolgozásában, és gyakorlati megvalósításában a helyi viszonyok között. Segítünk a megvalósítás első lépéseihez társakat, támogatókat keresni az adott közösségben, és segítünk a közösség adottságait feltérképezni a közösségi alapítvány koncepciójának megvalósíthatósága szempontjából.

Segítünk a szervezésben

Azoknak, akik eldöntötték, hogy belevágnak, segítünk az új közösségi alapítvány elindításában, ezért pályázatot írunk ki közösségi alapítványok létrehozásának támogatására, várhatóan 2015 januárjában. Konzultációval segíthetünk a kezdeményezőknek elképzelésüket pályázatba foglalni.

A nyertes pályázók, a közösségi alapítványok szervezőcsoportjai a következő év/évek során sokoldalú emberi, szakmai, pénzügyi - támogatást kaphatnak az országos programtól.

Segítünk abban, hogy kialakítsák saját elképzelésüket a támogatásosztásról, az adománygyűjtésről, a közösség építéséről és a közösségi alapítvány helyi szerepvállalásáról.

Segítünk, hogy elkötelezett, felkészült és együttműködő csapatot alakítva, képesek legyenek összegyűjteni az alapításhoz szükséges tőkét, tisztázzák az elvi-szervezeti-stratégiai kérdéseket és eljussanak a helyi közösségi alapítvány hivatalos bejegyzéséig.

Segítünk az alapítvány működtetésében

A bejegyzett közösségi alapítványok működésük első időszakában elsősorban abban számíthatnak az országos támogató programra, hogy kidolgozzák, értékeljék adománygyűjtő és támogatásosztó stratégiáikat és válaszoljanak a működés mindenkori kihívásaira. Támogatást nyújtunk ahhoz, hogy gazdasági erejükben, kommunikációjukban, közösségi kapcsolataikban, kapacitásukban megerősödjenek és helyi forrásokra alapozva - évek alatt - felépítsenek egy újszerű, független támogató szervezetet intézményt a közösség szolgálatában.

Ezen túl, a Közös Alapon program támogatja az ország különböző területein közösségi alapítványok gondolatával foglalkozó személyeket és csoportokat a kapcsolatteremtésben egymással, az információ- és tapasztalatcserét, s lehetőséget teremt számukra, hogy nemzetközi példákból közvetlenül tanuljanak, s külföldi közösségi alapítványok munkáját is testközelből megismerjék.

Ha részt venne a munkánkban, érdekli a koncepció, kérjük jelentkezzen: kozosalapon@kozosalapon.hu, facebook.com/kozosalapon, 0670-398-4517!

Romániában, Szlovákiába és Csehországban is aktívan formálják a helyi viszonyokat a társadalomba mintegy 10-20 éve beágyazottan működő közösségi alapítványok. Itthon a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány az első fecske. A hazai építkezéshez keresünk partnereket.

Korábbi bejegyzéseinkben részletesen ismertettük a közösségi alapítványok egyébként korántsem egyszerű - koncepcióját. Az olvasóban, érdeklődőben azonnal felmerül a jogos kérdés: működik-e ez a modell bárhol is? Működőképes lehet-e hazánkban egyáltalán?

A válasz: igen. Bővebben: Magyarországon az első és eddig egyetlen példa a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány, de Szlovákiában és Csehországban két évtizede, Romániában 2007 óta működnek sikeresen közösségi alapítványok, míg az Egyesült Államokban száz éves lesz 2014-ben a legöregebb közösségi alapítvány (KA).

A hazai modellértékű példa a Ferencvárosi Közösségi Alapítvány (FKA). A 2011 végén alakult szervezet 9 kurátorának önkéntes munkája és kapcsolati tőkéje nyomán egyre ismertebbé vált a kerületben, nem utolsósorban újszerű és mozgósító rendezvényei (Ferencvárosi Aput a Kapuba Kupa, Szelíd Motorosok Találkozója, Élménykalendárium) nyomán. A növekvő érdeklődés a bankszámlán is megmutatkozott: 2013. végére az alapítvány Gyermekalapjában összegyűlt 1 millió forint, amire 2014 telén és tavaszán lehetett - a korábban ismertetett, itthon merésznek számító - feltételek mentén pályázni. A kuratórium szerint innen nincs visszaút: az FKA egyre láthatóbb és erősebb szereplője lesz Ferencváros életének, és cselekvésre, döntésre, adományozásra és a helyi társadalmi-gazdasági folyamatok aktív befolyásolására ösztönzi a kerület polgárait.

Magyar nyelvterületen az első KA-t Székelyudvarhelyen alapították 2007-ben. Az alapítvány helyi beágyazottságát jelzi, hogy 2013-ban már 99 közösségi eseményt szerveztek és 56 pályázatot támogattak. Mertek nagyot álmodni, különösen a Közösségi Kártya bevezetésével. A modell a következőképpen működik: az ingyenes kártya birtokosa a programban részt vevő kereskedőtől némi árkedvezményt kap; ugyanekkora összeget a kereskedő az alapítványnak utal, amely ebből rendszeres időközönként pályázatot ír ki; ezután a kártyabirtokosok választják ki a győztes pályázókat. A Közösségi Kártya ugyan csökkenti a programban részt vevő kereskedők profitját, de cserébe hűséges vevőkört és hiteles, pozitív imázst kapnak. A közösségi alapítványi mozgalom egyébként Románia egészében is erős: az országban 12 KA működik, amelyek 2012-ben 205 pályázaton és 96 ösztöndíjon keresztül összesen 213 000 dollárt (több mint 42 millió forintot) osztottak el.

Régiónkban a két igazán masszív KA Besztercebányán és Ústí nad Labemben működik. Az előző szervezet 2012-ben több mint 54 ezer eurót (mintegy 16 millió forintot) osztott szét, alaptőkéje nagyjából 200 millió forintnak megfelelő euró. A volt cseh ipari fellegvárban működő alapítvány 2012-ben 3,94 millió cseh koronát (csaknem 40 millió forintot) osztott szét a közösségben, alaptőkéje pedig 46,7 millió korona (közel félmilliárd forint)

A KA-k történetének kezdete 1914-re nyúlik vissza; ekkor az Egyesült Államokban, Clevelandban hozták létre az első alapítványt, amely már elhunyt alapítványtevők jótékony célra szánt, de bankokban alvó pénzeit egyesítette az alapítók akaratának érvényesítése érdekében. Az első, nem az amerikai kontinensen alapított KA-ra 55 évet kellett várni, azóta viszont a mozgalom terjedése exponenciális: 2010-ben valamennyi földrészen, összesen 1680 KA működött.

A közösségi alapítványok sikere Közös Alapon munkacsoport számára azt bizonyítja, hogy az amerikai modell mindenütt a helyi viszonyokra formálható, és egészen meglepő gazdasági és társadalmi környezetben is képes helyi erőforrásokra támaszkodva a helyi társadalom fejlesztésére. Csoportunk célja, hogy Magyarországot is felrakjuk a közösségi alapítványok világtérképére, és a modell hasznát hazánkban is minél többen élvezhessék.

Következő blogbejegyzésünkben elmondjuk, miként támogatja a Közös Alapon munkacsoport közösségi alapítványok létrejöttét és megerősödését. Ha részt venne a munkánkban, érdekli a koncepció, kérjük jelentkezzen: kozosalapon@kozosalapon.hu, 0670-398-4517!

Bizalom és demokrácia talán ez a két legfontosabb jellemzője a közösségi alapítványok működésének. Ehhez a modellhez keresünk partnereket.

A közösségi alapítvány (KA) cselekvési lehetőséget teremt a közösség bármely tagjának, aki élhetőbbé kívánja tenni saját közvetlen és tágabb környezetét. Ötlettel, önkéntes munkával, társadalmi tőkével is pénzzel is részt lehet venni a munkában. A jól működő KA kapcsolatot keres a helyi társadalom lehető legtöbb csoportjával, kis, nagy és igazán jelentős adományokat gyűjt helyi magánszemélyektől és cégektől, akik szeretnék szebbé, emberibbé, reményteljesebbé tenni a területhez kötődők mindennapjait. A KA az adományokat tematikusan gyűjti (nem konkrét ügyekre, de jól körülhatárolható célcsoportokra, mint például gyerekek, közterek, stb.), és ha az egyik „kalapba” értékelhető mennyiségű pénz gyűlik össze, akkor annak elköltésére pályázatot ír ki.

A KA által kiírt pályázat rugalmassága és bizalmi jellege miatt unikálisnak számít Magyarországon: a vissza nem térítendő támogatásra nemcsak jogi személyiséggel bíró szervezetek, hanem nem formalizált csoportok, egyének is jelentkezhetnek. A pályázás lehetőségének merész kiterjesztése garantálja, hogy valós helyi igények, és a legjobb ötletek jussanak forráshoz, így a megvalósulás lehetőségéhez.

A KA által kínált másik különlegesség a pályázatok elbírálásának modellje: az alapítvány kurátorai és az adományozók közösen választják ki a nyerteseket. A pénzosztás így garantáltan átlátható, politikafüggetlen, és az adományozó lehetőséget kap az általa (is) támogatott személyek és ügyek megismerésére, fejlődésük figyelemmel kísérésére. A KA így a helyben fontos és értékes projektek mentén kapcsolatot létesít a közösség olyan csoportjai között, amelyek esetleg még az utcán sem találkoznak egymással. A KA munkájában való részvétel cégek számára értékes PR-lehetőség, míg az önkormányzatok elkötelezett és együttműködő partnert találhatnak az alapítványban. Hisszük, hogy a közösségi alapítványok fent leírt, nem túl egyszerű tevékenysége minden lépésében erősíti az adott közösség identitását, felszínre hozza a közösségben rejlő „szunnyadó” erőforrásokat, és cselekvő energiákat szabadít fel.

Következő blogbejegyzésünkben bemutatjuk, hogy a modell működőképes. Ha már most közelebbről is érdekli a koncepció, kérjük jelentkezzen: kozosalapon@kozosalapon.hu, 0670-398-4517.